Egy kedves barátom, [kredusz]-szal való beszélgetésem közben merült fel bennem, hogy elég lenne csupán olyan dolgokról írnom itt, amikre én ilyen-olyan oknál fogva határozottan nem emlékszem, ámbátor velem (is) történtek. (Szerintem bővebben nem kell ecsetelnem, hogy itt általánosságban mire gondolok. :D) Ezzel némileg mentesítem magam a felelősség alól, mert tulajdonképpen általam csak igaznak VÉLT, mások által utólag előadott történeteket és szituációkat írok le itt, szóval senki nem kérheti rajtam számon, hogy mennyire pofátlan volt a részemről, hogy számára kellemetlen TÉNYEKET tettem közzé a blogomban. Hacsak nem azt vágja a képembe, hogy rágalmazom, mert innentől kezdve ez a vád is relevánssá avanzsál. Sőt! Lényegében az válik a rosszabbik esetté, ha nem is igaz amit állítok. Ugyan ez a saját emlékeimből merítve sem lenne szép dolog (és nem is tenném meg), de most a kulcsszó a FELELŐSSÉG! ;)

Majd mindig meg szabad kérdezni, hogy kitől hallottam a "pletykát".

És higgyétek el, így sem fogtok unatkozni!

(Arról már ugye nem is beszélve, hogy a blog olvasói közül elég konkrétan csak egy valaki tudhatja, hogy mi is az, amire emlékszem...aki nem csak olvassa...ugye.)    :D